2012. augusztus 31., péntek

Mi az a kvevri bor?


Tartalomhoz amfóra

Forrás: kvevri.org

A Szovjetunió felbomlását követően sok, korábban elzárt ország és kultúra felé nyílt meg az út, illetve az egykor szinte gyarmati sorban tartott népek is újra felfedezhették már-már elfeledett hagyományaikat. Igaz ez a Dél-Kaukázus nagy múltú országára, Grúziára (régi-új nemzetközi szóhasználattal Georgiára) is, ahol sokak szerint az európai bortermelés bölcsője is lehet. 
Tény, már a Kr. előtti hatodik évezredből is fennmaradtak olyan nyomok és régészeti emlékek, amelyek azt bizonyítják, az itt élők már tudták hogyan kell borrá erjeszteni a szőlő levét – és azt is, hogyan kell tárolni azt.  Etimológusok még a bor mai „nemzetközi” nevét (wine, Wein, vino, stb.) is a grúz ’Ghvino’-ból eredeztetik.

Ami azonban ennél is izgalmasabb az az, hogy a Dél-Kaukázus hegyeiben néhány helyen még ma is az ősi módszerrel készül a bor. Itt a bort nem a hegyoldalba vájt pincékben érlelik, hanem a házak mellé tapasztott pajtaszerűségekben, amit a helybéliek maraninak neveznek. Ha belépünk egy maraniba, rögtön feltűnik a hordók hiánya. De akkor hol van a bor? A föld alatt! Amfora-alakú, pórusaikon keresztül finoman lélegző, lepecsételt agyagkorsókban, amelyeket szájukig a földbe ástak. Ezeket az agyagedényeket hívják kvevrinek. Az ősi technikával készülő grúz borok ebben erjednek és aztán érnek is, néha akár több évtizedig. Aki kóstolta, azt mondja, ezek a borok nem hasonlíthatók sem az óvilági (európai), sem az újvilági (amerikai, ausztrál, dél-afrikai, stb.) borokra. Bár a színük meglehetősen mély (még a fehéreknél is borostyános), ennek nem az az oka, hogy eloxidálódtak (azaz a levegővel érintkezve tönkrementek), hanem az, hogy hosszan áztatták őket héjon, ízükben pedig – szárazságuk ellenére – aszalt gyümölcsös, mazsolás aromák jelennek meg. Nem is beszélve arról, hogy a világ más táján ismeretlen, ősi szőlőkből készülnek.

Ez a gazdag tradíció azonban veszélyben van: az egész országban már csak 5 mester készít kvevriket, ők is idősek és nincsenek tanítványaik. A bor szerelmesei ezért világméretű akciót indítottak a kvevrikészítés hagyományának fennmaradásáért.
Egy-egy kvevribor igazi ritkaság, kis szerencsével azonban itthon is hozzá lehet jutni, 6-15 ezer forint közötti áron néha rendelhetünk belőlük néhány internetes borkereskedéstől.

 

2012. augusztus 4., szombat

Egri csillag

A bikavér fehér párja
Régóta foglalkoztatta az egri bor „illetékeseit”, hogy megteremtsék a híres Egri Bikavér fehér párját.
A Vasárnapi Blikk-nek írtuk.

Starring:
2010-ben pályázatot hirdettek az egri fehérbor-házasítás névadására: az első helyezett díja pedig 300 palack jófajta egri bor volt! A győztes név az Egri Csillag szókapcsolat lett. A befutónak nyilván nem ártott, hogy az ajánlott név megidézi az egri várt és várvédőket halhatatlanná tevő Gárdonyi-regényt, az Egri csillagokat. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az ötletgazdák ez utóbbiból képezték, „csonkolták” az egri borvidék új csúcsborának a nevét. Nem! Az ’egri csillagnak’, így egyes számban, saját legendája is van. (A legenda valós történeten alapul, még ha annak megírását, „kikerekítését” tavaly újabb pályázattal ösztönözte is az Egri Bormustra zsűrije.)
A helyi legenda szerint a török időktől fogva úgy nevezett csillagkunyhók épültek az egri borvidék magaslatain. Ezek a kunyhók valójában őrházak voltak, amelyek éjjelente fáklyákkal voltak kivilágítva, elsősorban persze azért, hogy láthatóvá tegyék a csősz számára azt, amit védenie kellett, nevezetesen a drága szőlőt. Volt azonban egy kellemes „mellékhatásuk” is: tájékozódási pontokat kínáltak a sötétben még úton lévő vándoroknak. Az utasbarát jelzőfényeknek hamar híre ment országszerte és el is terjedt a mondás: „Ha Egerbe utazol, kövesd az egri csillagot!”
(Az Eger melletti Ostoros előhegyén még megmaradt egy régi őrkunyhó romja, a helybéliek Csúnyamunkának hívják a barlangszerű képződményt.)
De nézzük, miből is állhat az egriek új, „vezérlő csillaga”? A hegyközségi tanács határozata alapján legalább 4 szőlőfajta bora kell hozzá, ebből egy fajta sem adhat többet a bor felénél. Legalább 50%-ban ún. Kárpát-medencei fajtákat kell használni, ami a leírás szerint cserszegi fűszeres, királyleányka, leányka, olaszrizling, Irsai Olivér vagy zenit lehet. A maradékban nemzetközi fajtákat is használhat a borász, például chardonnay-t, szürkebarátot, traminit, sauvignon blanc-t, vagy muskotályos fajtákat. Ez utóbbiból azonban maximum 30%-ot (a muskotályos fajták jellegzetes, nektáros-szőlős aromája nagyon rá tud „ülni” a házasításra.)
Az új bor megszületésével párhuzamosan egy hagyományt is teremtettek a leleményes egriek: az Egri Csillag-borokat minden év március 15-én, vidám fesztivál keretében mutatják be a borisszáknak.