Vinagora 2012

Bor-világverseny, magyar sikerrel

Hajónapló a 2012-es Vinagoráról.  Mi hoztuk a papírformát, de volt olyan ország is, amely meglepett minket, pedig a borral - elvileg - csehül állnak. (Bocsánat.)

A Vasárnapi Blikk-nek írtuk.

Néhány héttel ezelőtt írtunk arról, milyen komoly masinéria működik egy nemzetközi borverseny mögött. Az előírás rögzíti például azt is, hogy a bírálatoknak délelőtt kell folynia és egy napon 45 száraz, vagy 35 édes bornál nem szabad többet kóstolni, így egy palackra maximum egy percet „fecsérelhetnek” az ítészek. Szigorúak a szabályok a borok tárolásával, szállításával és a zsűri összetételével kapcsolatban is: nagy világverseny nem képzelhető el Master of Wine zsűritagok nélkül. Őket szokás más néven a borvilág „Jedi”-jeinek nevezni és az egész világon nagyjából 350-en vannak, így valóban nagy elismerés már az is, ha vállalják a döntőbíráskodást.

Magyarországnak jelenleg egy nemzetközileg akkreditált borversenye van, a Vinagora, amelyet 13. alkalommal rendeztek meg. A megmérettetésre nemcsak egy „Jedi” érkezett az angol Master of Wine, Matthew Stubbs személyében, de rekordszámú, egészen pontosan 630 db nevezés is, méghozzá 20 országból!

Érdekesség, hogy a külföldi országok közül a legtöbb mintát Uruguay küldte, majd őt követte Ausztrália, Szlovákia, Brazília, Románia, Horvátország, Németország. Érkeztek még minták Ausztriából, Bulgáriából, Bolíviából, Csehországból, Franciaországból, Olaszországból, Japánból, Libanonból, Szlovéniából, Spanyolországból, Svájcból és Tunéziából is.

Az 58(!) főből álló nemzetközi zsűri keményen dolgozott, hogy tudása szerint a legjobb döntést hozza meg a három nap alatt. Érdemes ismerni a Vinagora szabályzatának azt a pontját, amely csak a legszigorúbb világversenyekre jellemző: a nevezett boroknak csupán az egyharmada(!) kaphat érmet, függetlenül attól milyen magas volt a beküldött tételek átlagos minősége. Ehhez kell tehát viszonyítani azt a tényt, ha egy bor magas pontszámmal végez a Vinagorán. A ponthatárokat természetesen ún. főkategóriánként külön-külön határozzák meg és „a legjobbak legjobbjai” alapon az elitkategóriából kiválaszthatnak afféle abszolút győzteseket, ún. Champion-díjasokat is – ezt az elismerést azonban nem kötelező kiadni, ha nincs kimagasló a legjobbak között, a zsűri „beéri” az aranyérem odaítélésével.

Idén még az ezüstéremhez is 100-ból 82,5 pont kellett, ugyanis a szakemberek szerint a 2011-es évjárat különösen jónak ígérkezik. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy az idei borversenyre sokkal több fehér bor érkezett, mint vörös, illetve annak, hogy több aranyérem született a „fehér sarokban”, mint a vörösben, hiszen a fehér borok nagy része éppen egy éves kora körül léphet piacra.

Minden szempontból erős volt tehát a felhozatal, de mi jó érzéssel gondolhatunk arra, hogy a magyarok a szerzett pontok tekintetében igen derekasan szerepeltek: a nevezett magyar borok 79 százaléka 80 pont fölött teljesített, begyűjtöttünk közel 60 aranyat és közel 90 ezüstöt. A legmagasabb, 92 feletti pontszámot egy 2009-es évjáratú szekszárdi Cabernet Franc-nal (Eszterbauer Pincészet) és természetesen egy 2000-res évjáratú, hat puttonyos Tokaji Aszúval értük el (Kiss István pincészete).

Az idei Vinagora legnagyobb érdekességét nem az szolgáltatta, hogy a legeredményesebb ország Ausztrália volt (17 nevezett bor, 12 arany, 1 ezüst és 1 Champion díj), hanem az, hogy az élmezőnyben, méghozzá egy Champion-díjat begyűjtve végzett egy cseh bor (Pálava - Vino Dalibor pincészet), pedig cseh barátainkat inkább a sör-, semmint a borkultúrájuk miatt tiszteltük.

Mostanáig!