A royal wedding hivatalos borai

Mit ittak Windsorék a gyerek lagziján?

Leleményes népünk már a királyi esküvő napján tájjellegű viccel állított emléket a nagy eseménynek. És mert a royal joke az ünnepi italsorral kapcsolatos, indokolt ezzel kezdenünk. Tehát: „Hogy kell a magyar kocsmában Windsor-menüt rendelni?
Kate Vilmost kérek!”


Nos, ami a lélekerősítőket illeti, róluk épp nem szól a fáma: a Clarence House – a walesi herceg családjának otthona és „irodája” – ezidáig ugyanis csupán a lagzi egyetlen italát „leplezte le”, ez pedig az esküvő hivatalos pezsgője volt.

Windsorék választása – sokakat meglepve – nem hazai márkára esett, hanem franciára, természetesen egy Champagne-ra. A meglepődés pedig idehaza okozhat meglepetést, mondván, ki gondolta volna, hogy a briteknek saját boruk is van. Well, múltja kevéssé van a brit borászatnak, jelene és jövője azonban sokak szerint igen: köszönet érte a globális felmelegedésnek. A borkészítés hagyományos, északi határa ugyanis, ami évszázadokon át épp a pezsgőiről elhíresült Champagne magasságában volt, az utóbbi évtizedekben „feljebb” tolódott, egészen Albion enyhébb, dél-keleti lankáiig. Ráadásul a pezsgőhöz használatos alapbor szőlőjét amúgy is „inkább savra, mint cukorra” szüretelik, vagyis a napfényes órák száma, illetve az eső és a hűvösebb éghajlat itt kevésbé zavar be, mint más borok esetében.
Az angol borászatról szóló fejezetek azonban még így sem rúgnak két-három oldalnál többre a világ nagy bortankönyveiben – pedig azokat általában britek jegyzik. A pezsgőik viszont nem csupán a hazai piacon szerepelnek szépen: a sussexi Nyetimber borászat a világ pezsgőborainak 2009-es seregszemléjén, a szokásos vakteszt során neves francia pezsgőházakat maga mögé utasítva vitte el a fődíjat. Ráadásul az örömapa, Károly walesi herceg rendre a brit mezőgazdaság lelkes propagálásával igyekszik feledtetni létezésének nem kívánt mellékhatásait, így a brit boros lobby okkal bízhatott abban, hogy a felmérhetetlen marketingértéket jelentő „hivatalos pezsgő”-plecsnit hazai versenyző érdemli majd ki.
De nem: a champagne-i Pol Roger pezsgőre esett a választás. Persze így sincs híján rejtett gesztusoknak a történet: a Pol Roger pezsgőháznak ugyanis nem éppen újkeletű a kapcsolata a brit elittel. Egykor ez a márka volt Winston Churchill kedvenc pezsgője, így a pezsgőház 1984-ben meg is alkotta az azóta népszerűvé vált Cuvee Sir Winston Churchill fantázianevű termékét. A királyicsalád-szakértők szerint egyébként a non-vintage, azaz évjárat nélküli, vagyis több évjárat házasításából született, minden palackozási évben azonos ízt és minőséget garantáló, de legfőképpen elérhetőbb árú Champagne kiválasztásával Kate és Vilmos egyúttal szép, demokratikus gesztust is tett. A Pol Roger NV ugyanis már nagyjából 10 ezer forintnak megfelelő összegért kapható az Egyesült Királyság minden jelentősebb borkereskedésében, így a hardcore rajongóknak még az italsor tekintetében sem kellett lemondaniuk arról, hogy élethűen koppintsák le a hivatalos ceremóniát.
Azért egy nyaláb a királyi esküvő dicsfényéből az angol borokra is hullott. A Buckingham-palotában tartott fogadáson a Chapel Down nevű angol pincészet tavalyi, Flint Dry nevű borával fogadták a vendégeket, amit a királyi család bevallottan az angol borászatnak szóló, bátorító gesztusnak szánt.
Egyébként nem kizárt, hogy a „royal wedding” borsorában magyar tétel is szerepelt. És ezt nem csak arra alapozhatjuk, hogy a hivatalos itallapot nem hozták nyilvánosságra, így bármi elképzelhető. Az esküvő előtt a legnépszerűbb borblogok és -kereskedések mind összeállították a maguk lakodalmas szelekcióját, amelyben a desszertborok között rendre szerepelt a Tokaji aszú – legtöbbször a brit piacon talán legismertebb Royal Tokaji pincészettől.