A Népszabadság Magazinban megjelent cikkünk hosszabb változata.
1991-ben a CBS 60 minutes című magazinműsora riportot készített Franciországban, egy különös jelenségről. Bizonyos francia tájakon az emberek naponta fogyasztanak nehéz ételeket, zsíros sajtokat és nagy, testes vörösborokat, mégis feltűnően kevesebben szenvednek szív-érrendszeri betegségekben, sőt, a várható élettartamuk is érdemben hosszabb, mint az amerikaiaké… A jelenséget „francia paradoxonnak” nevezték el. Az okát akkor még senki sem tudta pontosan, de azt már az első magyarázatok is felvetették, hogy a sajátos mediterrán étrend és a rendszeres borfogyasztás lehet a titok nyitja. Már önmagában ez elég volt ahhoz, hogy a következő évben több mint 40%-kal nőjön Észak-Amerika francia bor iránti igénye, sőt, a marketingzseni francia borászok azt követelték a hatóságoktól, hogy boraikon tüntethessék fel az „Egészséges élelmiszer” jelzést. Persze nem tüntethették, de néhány évvel később így is tudományos igazolással ért fel a számukra az, amikor tudósok a borban beazonosítottak bizonyos flavonoidokat, növényi eredetű, gyógyhatású vegyületcsoportokat. Azóta már számos kutatás bizonyította, hogy ezek a vörösborban található polifenolos vegyületek olyan kedvező szerkezeti és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek lehetővé teszik, hogy antioxidánsként viselkedjenek: azaz képesek legyenek megkötni azokat a szabad gyököket, amelyek betegségek kialakulásáért, de végső soron magáért, az öregedésért is felelnek.
Kutatók szerint ezek az antioxidánsok fokozzák az immunrendszer működését, akadályozzák a vérrögképződést és az érfalak meszesedését, bizonyos flavonoidok pedig akár megsemmisíthetik a „meghibásodott”sejteket, mielőtt azok elburjánzanának, illetve csökkenthetik a már rákos sejtek hajlandóságát arra, hogy a szövetekhez tapadjanak: áttéteket képezzenek. A flavonoidok persze nemcsak a szőlőben találhatók meg: bővelkedik bennük az eper, az áfonya, a spenót, a fokhagyma, de bizonyos csokoládék és a zöld tea is. Van azonban egy trükkös oka annak, hogy mégis a bor áll e „tápláléklánc” tetején. A flavonoidok nehezen oldódnak vízben, jelentős részük csupán „átfolyik” a szervezeten, alkoholban azonban jól oldódnak és így könnyen felszívódnak a tápcsatornán keresztül.
A kutatók úgy sejtik, hogy a folyamat már a szőlő erjedésével kezdődik: minél tovább erjed a gyümölcs, annál több polifenol kerül a borba. Ez a magyarázata annak is, hogy hagyományosan miért a vörösborokat emlegetjük az egészség forrásaként (túl persze azon a kézenfekvő párhuzamon, hogy a vörös bor színéről a vérre asszociálunk, amely mégiscsak az élet egyik jelképe). A vörös- és fehérbor-készítés technológiája között ugyanis épp a maceráció, vagyis a bornak a szőlőhéjon történő erjesztése a különbség. A fehérbor alig találkozik a szőlő héjával, a vörösbor viszont sokáig ázik rajta – innen is származik a vörösborok jellegzetes színe…és ezek szerint a magasabb antioxidáns-tartalmuk is. (A vörösborok polifenoltartalma kiugró, 1000-3500 mg/l, a rozénak már csak 600-700 mg/l, míg a fehérboroké ennek is csupán a fele-harmada. A fajták tekintetében a Merlot, a Cabernet Sauvignon, idehaza meg mondjuk a Kékfrankos viszik a prímet.)
 |
| Chip Bok (c) karikatúrája |
A borban persze többféle – fülbemászó nevű – flavonoidot azonosítottak (katekin, kvercetin, stb.), de ezek közül kétségkívül a rezveratrol rajongói tábora a legnagyobb, mert sok kutató szerint épp ez a vegyület állhat a francia paradoxon hátterében. (Ha valaki rákeres a neten, láthatja, hogy napjainkban épp a katekint kezd divatba jönni: egyre több az ún. katekin-diétát kínáló termék. Megfigyeltek ugyanis egy másik paradoxont is bizonyos boroknál: hiába van bennük sok kalória, mégis fogyasztanak és ezt az „Egyen, hogy fogyjon!”-effektust épp a katekinnak tulajdonítják.)
Sok szemfüles borász már kifejezetten rezveratrol-borokként forgalmazza a vöröseit („Francia paradoxon a palackban!”-felkiáltással), de azért nem érdemes bedőlni a saját vágyainknak: a bor nemaz élet vize. Az egyik kutató remek megfogalmazása szerint a borfogyasztás jótékony hatásainak mintegy a fele magára, az alkoholra vezethető vissza, mégis az alkohol a bor egyetlen összetevője, amely – mértéktelen fogyasztás esetén – károsan hathat az egészségre.
Az angol tudósok ezért kifejezetten óva intenek a napi alkoholfogyasztás jótékony hatásainak mítoszától. Főleg a nőket: a brit statisztikák szerint a napi rendszeres alkoholfogyasztás 6%-kal növeli mindenféle daganatos betegség, elsősorban pedig az emlőrák kialakulásának a kockázatát a 75 év alatti nők körében. A mértéktartó ivászat propagálására felvilágosító kampányt is indítottak a szigetországban, amely a Bridget Jonestól már megismert alkoholegység fogalmára épít: e szerint nőknek napi 2-3, férfiaknak 3-4 egységnyi alkoholnál több fogyasztása nem javasolt. Ez – a magyar kutatók szerint – nagyjából napi 2 dl bort szab ki a nőknek, és cirka 3-at a férfiaknak.
Azért az hétköznapi mércével még Magyarországról nézve sem olyan kevés…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése