Hogy zajlik egy nemzetközi borverseny?
Vannak népszerű tévhitek. Az egyik ilyen, hogy a világ legbohémabb munkája borverseny zsűritagjának lenni…
A Népszabadság Magazinban megjelent cikkünk.
Ezt a városi legendát talán néhány mikszáthi hangulatú amatőr vetélkedés táplálja, ám a borversenyeknek létezik egy másik válfaja is: a nemzetközi megmérettetések vérprofi világa. Ma már Magyarország is büszkélkedhet ilyen rendezvényekkel, közöttük talán a Pannon Bormustra és a VinAgora Nemzetközi Borverseny a legnevezetesebbek. Az előbbi esetében májusban, az utóbbinál pedig a múlt héten került sor a díjak kiosztására. A VinAgora ráadásul – egyelőre egyetlen magyar borversenyként – nemzetközi akkreditációval is rendelkezik, ami a verseny menetét, a bírálat módszertanát még rigorózusabban szabályozza. A bírálatot illetően ugyanis többféle metódus létezik a világban. A két legelterjedtebb azonban a 20 pontos, ún. Vedel-féle, amely büntetőpontokon (hibák megfigyelésén) alapul, valamint az újabb, gyorsan terjedő ún. 100 pontos pozitív bírálati módszer. Ez a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) és a Borászok Nemzetközi Szövetsége (UIOE) által 1996-ban kidolgozott, majd 2009-ben finomított módszertan meghatározza a verseny lebonyolításának szinte valamennyi szakmai részletét. Az előírás rögzíti például azt is, hogy a bírálatoknak délelőtt kell folynia és egy napon 45 száraz, vagy 35 édes bornál nem szabad többet kóstolni, hiába köpik ki a bírálók a kóstolt tételeket: az ennél nagyobb mintaszám következtében az érzékszervek annyira elfáradnak, hogy már nem volna lehetséges a megfelelő értékelés. A bírálat végig vakon történik, a palackok egy fekete zsákba öltöztetve kerülnek kitöltésre, és a bizottságok elnökei azokat egy vonalkód, illetve egy speciális szoftver segítségével viszik fel a bírálati rendszerbe. A zsűritagok a színt, az illatok és zamatok technológiai tisztaságát, intenzitását, minőségét és tartósságát, valamint az általános harmóniát értékelik a már említett pozitív 100 pontos bírálati lap kategóriái szerint. A pontokat – például a VinAgora esetében is – csak a két szélsőérték kizárását követő átlag kiszámításával állapíthatják meg: ehhez képest kell tehát értékelnünk azt a tényt, hogy a tökéletesnek ítélt bor minden szempont alapján maximális pontot kap. A VinAgorán ráadásul létezik egy, kizárólag a legmagasabb pontszámot kapó boroknak fenntartott „Bajnokok Ligája” is: a Champion-díj. Ezek birtokosait a főkategóriánként aranyérmet szerzett legeredményesebb borok összevetéséből választják ki. Idén a hatból négy Champion-díj itthon maradt: a Gál Szigetújfalui Zweigelt Rosé 2010 a rozé kategóriában, Taklerék Szekszárdi Syrah Reserve 2008-as bora a vörösöknél lett a szuperbor, míg a ketté bontott édesbor-kategóriában – már-már papírformaszerűen – két Tokaji győzedelmeskedett, a fiatal Szent Tamás Pincészet 3909 fantázianevű házasítása 2009-ből és a Tokajicum Reneszánsz Cuvée 2008-as bora. Mindez óriási eredmény, főként, ha nemcsak a fent említett szigorú bírálati módszertannal vagyunk tisztában, hanem azzal is, hogy ezeket a csúcsborokat 19 ország 501 beküldött tételéből választotta ki a közel 50 fős nemzetközi szakértői zsűri.
Akiknek ráadásul papírjuk is volt arról, hogy szigorúak legyenek: a nemzetközi előírások értelmében legföljebb az összes benevezett bor 30%-át engedhették haza díjjal…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése