Tiltott borok
Kivel ne fordult volna elő, hogy ismerőse a „telekről” szüretelt, Othellóból készült borral kínálta? Az ilyen bor íze általában eléri a háztáji nedűk szokásos minőségét, a színe meg kifejezetten szép, mély, bársonyosan vörös. Nem is ez az érdekes vele kapcsolatban. Hanem az, hogy az Európai Unióban elvileg tilos ilyen bort készíteni.
A Vasárnapi Blikk-nek írtuk.
Ezeket a szőlőket (nálunk a legismertebbek a már említett Othelló, az Elvira, az Izabella, vagy a Noah) direkttermőknek nevezik és három okból is tiltják a telepítésüket és a belőlük való borkészítést: a direkttermők nem „óvilági”/európai fajták, gyatra minőségű bort adnak, sőt, akár az egészségre is károsak lehetnek.
A direkttermű kifejezés a filoxéravész idejére nyúlik vissza. A 19. század második felében – egyébként Amerikából behurcolt – gyökértetű végigpusztította Európa szinte minden ültetvényét, örökre átrajzolva az egyes borvidékek fajtaválasztékát. A filoxéra csak azoknak a szőlőtőkéknek kegyelmezett, ahol homokos volt a talaj (ezért lehetnek 150 éves tőkék a Kunságon), mindenütt máshol ki kellett találni valami megoldást. Az árasztásos módszer, a szénkénegezés egyaránt hatástalannak bizonyult, viszont észrevették, hogy az Amerikában honos szőlőfajták ellenállók a filoxérával szemben.
 |
El is kezdték őket nagy lendülettel telepíteni az elhalt európai ültetvények helyén, de hamar kiderült, hogy a szőlőfélék családjának ez a faja – még a nemesítők munkája után is – az óvilági elvárásokhoz képest jóval gyöngébb minőségű, de főleg érlelésre, hosszabb tárolásra alkalmatlan bort ad. (Az amerikai szőlőknek a szakértők szerint van egy jellegzetes savanykás „róka-, vagy ázott kutya íze” – ami persze csak képzettársítás, valójában egyikük sem kóstolt még ázott kutyát, ám a direkttermők íze és illata mégis ezt a képet idézi fel bennük.) A megoldást a két faj kedvező tulajdonságainak ötvözése jelentette: amerikai tőkékre oltották az európai oltványokat. Az európai borszőlők túlnyomó többsége ma ilyen oltvány, azaz nem közvetlenül a „gyökérről”, hanem indirekten teremnek, szemben az amerikai szőlőkkel, amelyek közvetlenül a gyökérből kifejlődött szőlőtőkéken nevelgetik fürtjeiket, azaz direkttermők.
Ami pedig az egészségre leselkedő veszélyeket illeti: a direkttermők bogyói meglehetősen sok ún. pektint tartalmaznak (ez egy szénhidrát-szerűség, ami főleg a zöldségek, gyümölcsök héjában található), és ezek a pektinek a bor erjedése során metilalkohollá alakulhatnak át. A metilalkohol pedig a májkárosító hatása mellett veszélyes idegméreg is, töményen már kis mennyiségben is képes vakságot okozni, nagyobb „pohárkával” pedig akár halált. Azért nem kell megijedni: a direkttermő szőlők boraiban egyáltalán nem biztos, hogy képződik metilalkohol, vagy ha igen, rendszerint csak szerény mértékben – ez elsősorban azon múlik, mennyi ideig érintkezett a must a szőlőhéjjal. A „Ferkó”, vagy a Delaware bora ellen inkább az hozható fel, hogy rendszerint savanykás, rossz ízű italt ad, vagy éppen az, hogy ugyan fiatalon még kifejezetten gyümölcsös, epres, ám gyorsan hanyatlik, akár egyetlen év alatt tönkremehet.
Azért a kísérletező kedvűek nyugodtan megkóstolhatják e tiltott borok valamelyikét, a hazai biopiacokon időnként lehet kapni egy-egy szépen elkészített, fiatal Othelló-bort, amely – a fentiekből most már tudjuk – igazi amerikai-európai koprodukciós ritkaság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése