A vörösbort adó ún. világszőlőfajták egyik legismertebbjét, a Cabernet Franc-t gyakran csak így emlegetik belterjes nyelvükön a borsznobok. És, hogy ki volna az unokabáty, a nagyobb, a híresebb kékszőlő? Természetesen a Cabernet Sauvignon. A két Cabernet ugyanis – a Merlot-val együtt – a világhírű bordeaux-i borvidék legfontosabb szőlőit adja. A ’bölcsész unokatesó’ kifejezés pedig arra utal, hogy a Franc szelídebb, mint rokona, a Sauvignon. Kevésbé haragos színű, rendszerint lágyabb és majdnem minden esetben gyümölcsösebb illatú bort ad, mint a Cabernet Sauvignon, amely különben szinte a megtévesztésig hasonlít hozzá, csak bizonyos fontos karakterjegyeiben (csersavasság, szín, test) valahogy nagyzolóbb, szilajabb nála (vö. a francia ’sauvage’ szóval, amelynek jelentése ’vad, szilaj’).
És akkor jött a meglepő fordulat. Nevezetesen valamikor a kilencvenes évek elején, amikor a kaliforniai Davis egyetem szőlészeti-borászati tanszékén teljes gőzzel elindultak bizonyos vizsgálatok. Egy Carole Meredith nevű professzor-asszony körül csoportosuló stáb ugyanis új módszert kezdett alkalmazni a borszőlő-fajták eredetének és rokonságának kutatásában. A DNS-tesztet.
A szőlőfajták rokonságát addig jobbára a növény fizikai jellemzői, elsősorban a levél formája, mérete, színe, erezete, stb. alapján próbálták meghatározni. Ennek a módszernek a fogyatékosságai azonban hamar nyilvánvalóvá váltak: a szőlő növényére ugyanis érdemi befolyást gyakorolnak a környezeti tényezők. Valami megbízhatóbb, tudományosan kikezdhetetlenebb metódus kellett. És ami jó volt az állattanban, vagy éppen a kriminalisztikában, az bevált a szőlészeti-borászati kutatásokban is. Meredith professzor csapata a megzúzott levelekből nyerték és nyerik a szőlőnövény DNS-mintáit, amelyeket aztán 99%-os pontossággal tudnak felhasználni egyes fajták „apasági perében”, vagy „családfakutatásában”.
A legnagyobb meglepetés éppen Cabernet-ék háza táján érte őket – és a világ borértőit. Egyfelől hivatalosan is bizonyítást nyert, amit a borbarátok már korábban is sejtettek, nevezetesen, hogy a a dúvad Cabernet Sauvignon közeli rokonságban lehet a nála kevésbé vérbő, de bársonyosan gyümölcsös karaktere miatt ugyancsak figyelemreméltó Cabernet Franc-nal. Másfelől viszont kiderült, hogy a korábban „bölcsész unokatesónak” hitt Cabernet Franc valójában a nemző atya, a világsztárként tisztelt Sauvignon pedig a „kisfia”. De még inkább meglepetést okozott a kedves mama „személye”. Őt ugyanis a füvesebb-zöldalmásabb aromájú fajtában, a fehér(!) Sauvignon Blancban azonosították be. Lám, a szőlőlibidó útjai kifürkészhetetlenek…
Hiába derült azonban ki – immár két évtizede –, hogy a Cabernet Sauvignon a Cabernet Franc és a Sauvignon Blanc nászából született meg, azért a régi viszonymeghatározás maradt: a Cabernet Sauvignonra gyakran ma is bátyként, a Franc-ra pedig öcsikeként hivatkoznak a borivók. Akárhogy is, a Cabernet Franc nemcsak házasításokban, hanem fajtaborként, a „saját jogán” is meghódította a világot. Az őshaza Franciaországban Bordeaux-n kívül még a Loire-folyó völgyében ad páratlan borokat, de megtalálható szinte az ország minden borvidékén. Szép borokat ad Itáliában és Spanyolországban, vagy az Újvilágban: Ausztráliában, Dél-Afrikában, Chilében és Új-Zélandon, meg persze Kaliforniában, illetve még az északabbra fekvő amerikai borvidékeken, sőt még Kanadában is – bár errefelé már főleg jégbort, édes desszertbort készítenek belőle.
Ami azonban nekünk még ennél is fontosabb: nincs olyan borászati szakkönyv, amely a Cabernet Franc-ról szóló fejezetben ne szentelne önálló bekezdést Magyarországnak. A borszakértők egyetértenek abban, hogy a kilencvenes években Magyarországon, elsősorban Villányban a Cabernet Franc „új hazát” talált magának. (De kiváló borokat ad Szekszárd környékén és Egerben is, ahol egyébként a bikavérnek is egyik alapszőlője.) A nemzetközi irodalom rendre kiemeli, hogy a villányi Cabernet Franc még gyümölcsösebb, mint a francia, ízében és aromájában erdei szamóca, szilva csábítja a borivót. E sorok írói szerint Villányból érdemesebb is inkább ilyen fajtabort kóstolni, semmint valamilyen jól sikerült, de általában igencsak drágán mért cuveé-t, ami a bordeaux-i házasításokat másolja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése