Régóta foglalkoztatta az egri bor „illetékeseit”, hogy megteremtsék a híres Egri Bikavér fehér párját.
A Vasárnapi Blikk-nek írtuk.
Starring: |
A helyi legenda szerint a török időktől fogva úgy nevezett csillagkunyhók épültek az egri borvidék magaslatain. Ezek a kunyhók valójában őrházak voltak, amelyek éjjelente fáklyákkal voltak kivilágítva, elsősorban persze azért, hogy láthatóvá tegyék a csősz számára azt, amit védenie kellett, nevezetesen a drága szőlőt. Volt azonban egy kellemes „mellékhatásuk” is: tájékozódási pontokat kínáltak a sötétben még úton lévő vándoroknak. Az utasbarát jelzőfényeknek hamar híre ment országszerte és el is terjedt a mondás: „Ha Egerbe utazol, kövesd az egri csillagot!”
(Az Eger melletti Ostoros előhegyén még megmaradt egy régi őrkunyhó romja, a helybéliek Csúnyamunkának hívják a barlangszerű képződményt.)
De nézzük, miből is állhat az egriek új, „vezérlő csillaga”? A hegyközségi tanács határozata alapján legalább 4 szőlőfajta bora kell hozzá, ebből egy fajta sem adhat többet a bor felénél. Legalább 50%-ban ún. Kárpát-medencei fajtákat kell használni, ami a leírás szerint cserszegi fűszeres, királyleányka, leányka, olaszrizling, Irsai Olivér vagy zenit lehet. A maradékban nemzetközi fajtákat is használhat a borász, például chardonnay-t, szürkebarátot, traminit, sauvignon blanc-t, vagy muskotályos fajtákat. Ez utóbbiból azonban maximum 30%-ot (a muskotályos fajták jellegzetes, nektáros-szőlős aromája nagyon rá tud „ülni” a házasításra.)
Az új bor megszületésével párhuzamosan egy hagyományt is teremtettek a leleményes egriek: az Egri Csillag-borokat minden év március 15-én, vidám fesztivál keretében mutatják be a borisszáknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése