Ha valaki a borról olvasni is szeret, nemcsak inni belőle, az bizonyosan találkozott már Haraszthy Ágoston nevével, aki eposzi jelzője szerint a (modern) kaliforniai borászat alapítóatyja volna.
A Népszabadság Magazin-ban megjelent cikkünk bővebb változata.
Az egyes források szerint a Bácskában, mások szerint Pesten, középnemesi családba született Haraszthy annyi helyen élt és annyi mindent csinált élete röpke 57 évében, hogy az több egész estés hollywoodi (Kalifornia!) filmet is megtöltene.
A Haraszthy-knak jelentősebb birtokaik voltak a Bácskában, ahol – egyéb növények mellett – borszőlőt is termesztettek, főleg a Duna-menti területeken. A szőlészkedés-borászkodással mégsem ezért próbálkozott meg immár Kaliforniában a negyvenes évei közepén járó magyar kalandor. Hanem ugyanazért, amiért Amerikába is ment az 1840-es években: hogy vagyont szerezzen. Bár élete végén azt a mítoszt igyekezett maga köré szőni, hogy forradalmi érzületei miatt volt kénytelen hátrahagyni a Habsburgok zsarnokságától szorongatott hazáját, naplójából kiderül, hogy ez csak utólagos legendagyártás. Azért ment Amerikába, amiért rajta kívül a következő száz évben még kitántorgott vagy másfél millió emberünk: az ígéret földjét kereste. És, úgy tűnik, Haraszthy meg is találta.
 |
| Haraszthy Ágoston |
Igaz, hosszú és kanyargós út vezetett odáig. Nem mintha Haraszthy ne lett volna sikeres szinte bármiben, amiben belefogott. Útikönyvet írt Észak-Amerikáról magyarul, tankönyvet az európai stílusú szőlőtermesztésről angolul. Épített malmokat és börtönt, termesztett kukoricát és búzát, tenyésztett juhokat, disznókat és lovakat, és ő üzemeltette az első „kombinált”, teher- és személyszállító gőzhajót a Mississippin. Volt téglagyára, amelynek tégláiból épült a 19. század második felének számos, még ma is álló épülete a Wisconsin-beli Sauk Cityben, amelynek korábbi neve egyébként Széptáj, majd Haraszthyville volt, a várost ugyanis Haraszthy a saját darabka földjén alapította meg. De természetesen nem maradt ki az alaszkait megelőző nagy, kaliforniai aranylázból sem: magyar emigránsokkal jól menő arany- és ezüstfinomítót üzemeltett. (Később hamisítással vádolták meg, amely vádak alól ugyan sikerült tisztáznia magát, ám a jogi hercehurca a vagyona tekintélyes részét felemésztette, így életében sokadszor, újra kellett kezdenie.)
Haraszthy a közéletben is sikeres volt: az első, már amerikai fennhatóság alatt tartott kaliforniai választáson előbb megyei seriff lett, majd városi rendőrfőnökké választották, politikai pályája csúcsát pedig talán az jelentette, amikor 1851-ben a terület első képviselőjeként bekerült Kalifornia állam népgyűlésébe. Ebben a minőségében gátakat, kórházat épített, csökkentette az adókat és – sikertelenül – megpróbálta két államra bontani Kaliforniát. Ugyanebben az időben fordult érdeklődése a borászat felé.
Először a San Franciscó-i öböl környékén próbálkozott a szőlőneveléssel, de túl hidegnek és ködösnek találta a klímát (a mai kaliforniai borászat már épp ezt a jellemvonását használja ki az öbölnek – ehhez persze sok kísérletezés és fajtaszelekció kellett.) Haraszthy innen tette át a székhelyét Sonomába, amely a mai borfogyasztóknak már ismerősen cseng: ez a kaliforniai, sőt, az észak-amerikai borászat központja. Itt alapította meg Buena Vista nevű pincészetét, amely még ma is áll, igaz, Haraszthyt a hitelezői már életében kiebrudalták tulajdonából.
Történt ugyanis, hogy Kalifornia kormányzója 1861-ben európai tanulmányútra küldte a fajtakísérleteiről, európai „szőlőnyaláb-importjáról” addigra már országszerte elhíresült borászati tekintélyt. Haraszthy Németországban, Svájcban, Spanyolországban és természetesen Franciaországban tanulmányozta az óvilági módszereket és fajtákat: útjáról mintegy 350 szőlőfajta 100 ezer oltványával tért vissza Kaliforniába. Az eredeti terv az volt, hogy visszatérte után Haraszthy európai szerzeményeivel az állam pénzén kezdődnek meg a szőlészeti kísérletek, hogy összeállhasson a kaliforniai klimatikus és talajadottságokhoz legjobban alkalmazkodó helyi fajták portfoliója. Haraszthy útja alatt azonban nagyot fordult a politika kereke: mire hazajött, Kalifornia állam hallani sem akart a drága mulatság finanszírozásáról, így a 100 ezer nyaláb gondja Haraszthyra maradt, aki ezt a pénzügyi csapást sosem tudta igazán kiheverni. Különösen úgy nem, hogy egy reggel arra ébredt a Buena Vista személyzete: szőlőtőkéik elsatnyultak és barnásan csüngenek alá, amerre a szem ellát. A rosszmájúak először Haraszthy kísérleteire gyanakodtak, de hamarosan kiderült, hogy egy világjárvány indult útjára a nyughatatlan magyar szőlőskertjeiből: a filoxéra. A járvány végigszáguldott Kalifornián, és behajózott Bordeaux-ba, hogy onnan bevegye egész Európát, köztük Magyarország szőlőültetvényeink túlnyomó részét is.
Haraszthy két fia hiába kötött házasságot a kaliforniai borászat másik nagy nemzetségével, a Vallejókkal, létrehozva a Haraszthy-Vallejo „házat”, amelynek ma is világszerte, így a magyarországi Etyeken is vannak virágzó borászatai – a csőd már elkerülhetetlen volt.
Haraszthy utolsó kalandjába Nicaraguában vágott bele. Egyik fiával cukornádültetvényeket vett, ahol rumgyár felépítését tervezte. Hogy a nicaraguai rumot is olyan versenyképessé tudta volna-e tenni, mint az első, európai stílusú újvilági borokat, már nem derülhetett ki.
Egy tengerbe siető folyó torkolatánál látták utoljára. Valószínűleg aligátorok falták fel – mintha a halálát is éppúgy egy hollywoodi forgatókönyvíró találta volna ki, mint kalandos életét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése